Virtuális Unitárius Közösség

UniPédia

Unitárius Meta-Lexikon

UniPédia :: Unitárius Meta-Lexikon

További szócikket erről a témaról vagy cikkeket ennek a szónak más jelentéseiről lásd a Debrecen (egyértelműsítő lap) oldalon.

További szócikket erről a témaról vagy cikkeket ennek a szónak más jelentéseiről lásd a Hitvitak (egyértelműsítő lap) oldalon.

Ezt a Magyar Elektronikus Könyvtárból származó szöveget használjük a MEK engedélyével.
Szócikk cime	Debreceni hitvita
Forrás mű cime	A Pallas nagy lexikona (elektronikus dok.)
Forrás mű URL	http://mek.oszk.hu/00000/00060/
Szerkesztő	Bokor József
Kiadó	Arcanum, FolioNET Kft.
Kiadási hely	Budapest
Kiadási év	1998
Ennek a szövegnek a jogi státusa hiányában tételezzen fel, hogy a szöveg jogvédett. A legtöbb MEK gyűjteményéből származó szöveg csak a Magyar Elektronikus Könyvtár engedélyével újra használható.

Debreceni hitvita

1568 febr. 2. történt a kálvinisták és unitáriusok között. Miután ugyanis az Egri Lukács ügyének tárgyalása végett Szikszóra összehivott zsinatot, mely az 1567 nov. 15. kelt meghivó szerint a következő évi jan. 6. tüzetett ki, Schwendi Lázár, a felsőmagyarországi főhadparancsnok betiltotta volt, e tilalom hatása alatt a Váradon 1567 dec. 14. összegyült esperesek a Melius vezetése mellett zsinatot hivtak össze Debrecenbe a következő évi febr. 2. oly módon, hogy a megjelenésre nemcsak a kálvinérzelmü lelkészeket szólították fel, hanem az ellenkező véleményüeket, azaz az unitáriusokat is. A tilalom dacára mégis megtartott szikszói zsinaton a tiszántúli esperesek szintén jelen voltak ugyan, de az Egri Lukács ügyének elintézésében, mely a Schwendi által Kassára jan. 27. engedélyezett zsinaton történt, a Debrecenbe összehivott zsinat határidejének közelsége miatt nem vehettek részt. E debreceni zsinat kitüzött tárgya az unitáriusokkal való vitatkozás levén, ez meg is trötént, de természetesen eredmény nélkül, amennyiben az ellenfeleknek egyike sem hajolt meg a másik előtt. Sőt bizonyos tekintetben még befejezetlen is maradt a vita, legalább annyiban, hogy Melius egy pár tételének bebizonyítását - talán betegeskedésére való hivatkozással - ez alkalmoról elhalasztotta s valamelyik következő disputációra igérte. Teljes mértékben bizonyos, hogy ez a hitvita szolgált alapjául az unitárius eredetü (valószinüleg Karádi Pál által irt) Disputatio Debrecinensis c. nagyon érdekes szatirikus drámának, melyet a Kénosi Tőzsér János-féle unitárius egyháztörténetből Jakab Elek tett közzé (1879). Ebből a debreceni hitvitán jelen volt legkitünőbb személyiségek neve is kideríthető, még pedig akként, hogy a kálvinisták élén Melius Péter, Czeglédi György és Thuri Pál állottak, az unitáriusok vezetői viszont Dávid Ferenc, Blandrata György stb. voltak.