Kezdőlap

Üdvözlünk az UniPédiában!

Szeretettel üdvözlünk az UniPédia – az unitárius meta-lexikon – közös munkájában!

Értékeink és unitárius keresztény hitünk megosztására hívunk.

Egymás megértése és elfogadása a célunk, mely egyben unitárius hitünk alapja is.

Mutassunk rá azokra az értékekre, melyek összekötnek.

Kerüljünk közelebb hitben és lélekben egymáshoz és az egy Istenhez, aki mindannyiunk teremtője.

Legyen világos előttünk istenképűségünk és testvériségünk.

Egyben párbeszédre hívunk, mely minden ellentét és nézeteltérés eloszlatója és a közös értékeink ápolója.

Közösségi munkánkban vezessen a türelem, tolerancia, relevancia, és szeretet.

Üdvözlettel az adminisztrátorok:
Michael és Sándor

Lásd alább: Mi is az UniPédia?

Az UniPédia már 235 teljes szócikket tartalmaz. Az UniPédia építési munkája indítása óta 217.380 alkalommal néztek meg lapokat a rendszeren, és 6404 alkalommal szerkesztett valaki lapot. Ezek alapján átlagosan egy lapot 2,24 alkalommal szerkesztettek, és szerkesztésenként 33,94 alkalommal nézték meg.

Legnépszerűbb szócikkek

Orbán Balázs

Orbán Balázs - Pallas nagy lexikona

A Pallas nagy lexikona származó szöveg a Magyar Elektronikus Könyvtár engedélyével.

Orbán Balázs - Pallas nagy lexikona

báró magyar etnográfiai iró s országgyülési képviselő, szül. Lengyelfalván (Udvarhely szék) 1830 febr. 3., megh. 1890 ápr. 19. A felsőbb iskolai tanulmányokat Udvarhelyt végezte. Az egyetemi tanfolyamot teljesen be sem fejezve, 1847 elején Konstantinápolyba ment s innen útra kelve beutazta Arábiát, Sziriát, Palesztinát, Egyiptomot. Hazajövetele után csakhamar másodszor is útra indult s útjáról visszatértében 1849. Konstantinápolyban 150 főnyi csapatot gyüjtött a magyar hadsereg erősítésére, de alig érkezett Magyarországra, Görgey letette Világosnál a fegyvert. Ekkor Londonba, majd Jersey szigetre, 1855-ben Konstantinápolyba ment s itt élt 14 évig. 1859-ben hazájába visszajőve, 1861-ben Udvarhely szék ideiglenes főjegyzőjévé, 1867. Kolozs vármegye rendes főjegyzőjévé, 1871. Marosvásárhely, később Berettyó-újfalu országgyülési képviselővé választotta meg függetlenségi programmal. A magyar tud. akadémiának 1887 máj. 13-tól volt levelező tagja. (V. ö. Akad, Értesítő 1891, 549. Országgyüléis Almanach I., képviselőház 1886. 125). Művei: Utazás keleten (6 köt., Kolozsvár 1861); A Székelyföld leirása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (képekkel, 6 köt., Pest 1868-73); A székelyek származásáról és intézményeiről (Budapest 1888, Értekezések XIII. 9.); Ali bey, Kelet tündérvilága (fordította O., B., két rész egy kötetben, Kolozsvár, év nélkül); Torda város és környéke (Budapest 1889).

Heltai Gáspár - A magyar irodalom arcképcsarnoka

A magyar irodalom arcképcsarnoka (Hegedüs Géza, 1991) származó szöveg a Magyar Elektronikus Könyvtár engedélyével.

HELTAI GÁSPÁR (1490(?)-1574)

Az ezerötszázas évek első tizedében a bécsi egyetemen tanult egy Caspar von Heltau nevű erdélyi szász ifjúember. Ha nem is bizonyos, mégis valószínű, hogy azonos lehet azzal a német katolikus papból lett magyar protestáns íróval, aki Heltai Gáspárra magyarosította nevét. Hiszen tudjuk, hogy a Szeben megyei Nagydisznódon született, amelynek Heltau volt a német neve. De ha valóban ő volt az a bécsi diák, akkor úgy 1490 körül kellett születnie, s ez esetben már csak férfikora delén változott magyar íróvá. Állítólag csak 1536-ban kezdett magyarul tanulni, s alig-alig elképzelhető, hogy aki csak túl a 45. életévén ismerkedik meg egy nyelvvel, az hamarosan annak az új nyelvnek olyan gazdag szókincsű és oly nyelvi ízességekkel teljes stílusművésze legyen, mint amilyen Heltai Gáspár volt. De ha az a bécsi Caspar von Heltau nem azonos a későbbi felettébb tevékeny kolozsvári polgárral, akkor fogalmunk sincs, mikor született, és hány éves is lehetett, amikor 1574-ben meghalt.

tovább ...

Déva vára - Pallas nagy lexikona

Pallas Nagy Lexikonából (1893-1900) származó szöveg a Magyar Elektronikus Könyvtár engedélyével.

Déva vára

A nép rege szerint hajdan tündérek lakták a hegyet, némelyek szerint Decebalus dák király építette volna a várat.

D. 1269. említtetik legelőször. 1307. László erd. vajd. birtokában, ki Ottó magyar királyt itt vetette fogságba s itt vette el tőle a magyar koronát. Ettőlfogva három századig állandóan mint a vajda székhelye szerepel, s a hozzátartozó 56 faluval együtt tulajdonkép ily cimen nyerte meg Hunyady János, kinek azonban családjában, az eredetileg királyi vár, örökös magántulajdonná vált. Csak 1504. került ismét a korona birtokába. Fráter György idején császári katonaság szállotta meg. Ekkortájban jó darabig, jóformán állambörtön szerepe jutott D. erős várának. 1556. Izabella királyné itt tartatta «békóban» Dobó Istvánnak, az egri hősnek, nejét és gyermekeit. 1579. Dávid Ferenc unitárius püspök, mint istenkáromló és vallásujító élethossziglani fogságra itéltetvén, ide hozatott tömlöcbe, s itt halt meg börtönében ugyanazon év nov. l5. 1599. Báthori András fivére szenvedett itt rövid ideig tartó fogságot, mert csakhamar idehozatala után malomkövet vetettek a nyakába, s ugy fullasztották a Marosba. 1601 Báthori Zsigmond e várban ütötte föl fejedelmi székét, s ez időtájban a Básta tábornok és Székely Mózes közti küzdelmekben D. vára körül dőlt el Erdély sorsa. 1605. ismét császári csapatok tartják megszállva, midőn Bocskai vezére, Nagy Albert, megadásra birja a német parancsnokot, ki seregével egész hadi tisztességgel vonult ki a várból. 1607. országgyülési végzés mondta ki D. váráról, hogy sohase legyen magánkézben, hanem mindenkor az ország fejedelmének birtokában legyen. Ettőlfogva, csekély kivétellel mindenkor a fejedelem vára gyanánt szerepel D., egész 1687-ig, midőn császári helyőrség telepedett meg benne. II. Rákóczi Ferenc hadai 1705 nov.-től 1706 febr. 22-ig ostromolták, s midőn vége volt a kurucvilágnak, gróf Steinville erdélyi parancsnok 1717-től 1719-ig igen megerősíttette. Steinville maga is többször tartózkodott a várban s itt érte őt a halál 1720. Ujabb javítás vált szükségessé 1752., a mikor is Braun Miksa Ulisszes gr., erdélyi parancsnok erődítette meg, miről a következő kronosztichon tanuskodik:

QVAE TEMPORARA DESTRVXERVNT VLISSIS TRANSSILVAMIAE GENERALIS SOLERTIA RESTAVRAVIT

tovább ...

Mi is az UniPédia?

Az UniPédia egy közösség által fejlesztett meta-lexikon (kalendárium és napi hírek jellegű információkkal), amit a nonprofit Virtuális Unitárius Közösség, Unitárius Hálózát és Padlás Projekt üzemeltetnek.

Egy átfogó, tényleges, és megbízható tájékoztatás az Unitárius Kereszténységről

Őszintén megvallva az UniPédiától reményeink beteljesülését várjuk: annak a reményünknek adunk helyet, hogy ez a weboldal egy átfogó, tényleges és megbízható tájékoztatást fog nyújtani minden tekintetben az Unitárius Kereszténység történetéről, teológiájáról, irodalmi-szellemi értékeiről, gyakorlatáról …

Reméljük, hogy a Virtuális Unitárius Közösség web kezdeményezését nagyon sokan támogatni fogjátok, akik az Erdélyi és Magyarországi Unitárius közösséghez tartozónak valljátok magatokat, országhatárokon kívül és belül. A kiteljesedése rajtatok múlik, hogy mennyire teszitek magatokévá, karoljátok fel e célt és dolgoztok a megvalósítása érdekében.

Egy másfajta Wiki

Technikailag az UniPédia egy WikiWiki, mely website egy szerzői és szerkesztői közösség közös munkájának az eredménye. Felhasználja a MediaWiki tartalom kezelő rendszerét, mint a jól ismert magyar WikiPédia, és a nemzetközi Wikipédiák, valamint a másfajta WikiMédia Alapítványi projekteket. Mégis, ez egy másfajta Wiki.

Azok számára, akik ismerik a Magyar Wikipédiát, az UniPédia különlegessége a legjobban a többi Magyar WikiPédia és más Wikipédiák összehasonlításával magyarázható, érzékelhető.

Először is, elismerésünket fejezzük ki a Magyar és más Wikipédiát teljesítményei iránt, és értékeljük azt a szolgálatot melyet nyújtanak, valamint a közreműködők hozzájárulását ezen keresztül az olvasók számára. Úgy gondoljuk, hogy az Unitárius Kereszténységről szóló átfogó tájékoztatás egy meta-lexikon segítségével érhető el, mintsem a Wikipédiák által használt egyszerű lexikon által. Ugyanis, amíg a Wikipédia célja az, hogy minden témában egy cikket hozzon létre, amelyet a közreműködők és szerkesztők közös kidolgozása által a teljességre törekszik, addig az UniPédia több cikk létrehozását engedje egy témáról, más szerkesztő önállóan a részletekig felelősségteljesen kidolgozva a maga cikkét.

Másodszor, minden egyénileg kidolgozott cikk a Wikipédián a szerkesztők/szerzők egy széleskörű együttműködésének az eredménye a Wikipédia belső szerkesztőinek és adminisztrátorainak a felügyelete mellett. Elismerjük ezen megközelítésnek az értékes voltát és mi is átvesszük a Közösségi cikkek használatába, de az UniPédia ugyanakkor szívesen fogad más megjelentetésű cikkeket is, és megengedi egyéni és csoportos szerkesztőknek a különböző szinten való publikálását, a jelenlegi törvényes keretek között és a szerzők / szerkesztők sajátos elképzeléseit is.

Például, az UniPédia magába foglalja Public Domain (Közkincs) cikkeket is amelyek az eredeti Pallas Nagy Lexikonban jelentek meg. Ám tiszteletben tartjuk ezen munkákat és nem engedélyezzük ezen cikkek további szerkesztését.

Hasonlóképpen, engedélyt kaptunk a Magyar Elektronikus Könyvtár részéről, hogy újra felhasználjuk az UniPédia oldalain cikkeket újabb, jogvédett lexikonokból, ameleyeket a jogtulajdonosok licenzáltak a MEK-nek újrapublikálásukra és nem kereskedelmi céllal terjesztésükre. Ezeket a cikkeket olyan formában jelentetjük meg az UniPédia keretében, hogy a tulajdonosok jogait megőrizzük és feltüntetjük. Egyéb korlátozások mellett ezen cikkek további szerkesztésére nem adunk lehetőség.

Szerzőség

A standard közösségi cikk mellett, amelyet az UniPédia vezérelvei korlátozzák - közösségi szerzőséghez, GNU Szabad Dokumentum Licenc alatti publikáláshoz, valamint az UniPédia közössége szerkesztései és átdolgozásai felé nyitottságahoz - mi helyet adunk olyan Tulajdonított cikkek közzétételére is, amely megenged a tagjaink sajátos, egyedi tartalmú cikk közzétételét is az UniPédián.

Tagjaink, akik új cikket közölnek - vagy egy máshelyen publikált cikket újra publikálnak - az UniPédián, választhatnak, hogy a cikk saját nevük alatt jelenjen meg. Lehetőségük is vannak bezárni a további módosítások elől. Mindezen lehetőségek érvényesek úgy a magánszemélyekre, mint a csoportos munkaközösségekre.

Mindenképpen elvárjuk, hogy a fent említett közösségi cikkek – amelyek egyenértékűek a standard Wikipedia cikkekkel – legyenek a legelterjedtebben választott forma ezen a weboldalon is. Ezek a cikkek bárki által szabadon elindíthatóak lesznek és nyitottak a további átdolgozásra és további bővítésre, hozzáadásra bárki által. A tartalom az együttműködés folyamata során fog gyarapodni, fejlődni, bekapcsolva mindazokat akik felelősségteljesen részt szeretnének venni a munkafolyamatban, az UniPédia adminisztrátori és szerkesztői felügyelete és közvetítése mellett.

Szerzői jogok

Végül, az UniPédia eltér, eltávolodik a standard Wikipédia gyakorlatától, és egy tágabb választási lehetőséget engedélyez, ami a hozzáadott cikkek törvényes státusát illeti.

A Wikipédián minden cikket a GNU Szabad Dokumentum Licenc alapján publikálnak. Ez a licenc megengedi, hogy az érintett anyagokat szabadon lehessen másolni, újrafelhasználni és módosítani, de minden ebből származó másolatot, következtetést ismét elérhetővé kell tenni a GFDL alatt.

Amíg a GNU szabad dokumentum licenc nagyszerű lehetőségeket biztosít a gondolat cserére, ugyanakkor bizonyos határokat is szab. Először, nincs lehetőség idézni copyright alatti szövegekből a Fair use korlátain túl. Ha a szöveg jogtulajdonosa engedné ezt, attól fogva az idézett szakasz lenne a GFDL alatt - jogvédelem nélkül. Másodszor, mivel minden GFDL alatti dokumentum szabadon használható kereskedelmi célokra is, nincs lehetőség idézni dokumentumokból, amelyeket a szerzők publikáltak ilyen licencek alatt (mint nehány Creative Commons licenc), amelyek tiltják a szöveg kereskedelmi felhasználását.

Célunk az, hogy minél tágabb és összefogóbb témakörben tudjuk feldolgozni az Unitarizmus anyagát. Ennek érdekében az UniPédia engedélyez egy tulajdonított cikk publikálását a GFDL alatt, Copyright alatt vagy bármi fajta Creative Commons licenc alatt - azzal a feltétellel hogy a cikk publikálása kielégíti a választott törvényes státusnak az igényeit.

Minden szöveg, amely a MediaWiki tartalomkezelő rendszerébe tartozik (melyet az UniPédia is használ) a GFDL alatt van. Továbbá, az UniPédia súgójanak, dokumentációjanak nagy részét a magyar Wikipédia oldalakról kölcsönöztük. Ezek újrafelhasználását is a GFDL engedélyezi. Következésképpen, a legtöbb szöveg, amely az UniPédia oldalain megjelen - kivéve azok a tulajdonított cikkeket, amelyeket valamilyen más legális, jogi úton tettek közzé - ugyancsak a GFDL alatt van.

Megjegyzés: Az UniPédia elhatárolódik minden olyan cikktől, amely más felhasználókra nézve sértő, durva vagy trágár szavakat tartalmaz, és fenntartja a jogot ezen lapok törlésére, vagy a trágár módosításokat megelőzendő a lapok lezárására.

Ezzel kapcsolatban több információt találhatsz a Lapvédelmi irányelvek oldalon.

Lásd még

UniPédia:Copyright
UniPédia:Creative Commons
GNU Szabad Dokumentum Licenc
UniPédia:Public Domain

Cikkek írása

Üdvözlünk, látogató!
Szerzői jog
Formai útmutató és Stilisztikai útmutató
Hogyan szerkessz egy lapot
Irányelvek
Jogi nyilatkozat
Kért cikkek
Szabad felhasználású erőforrások
Felhasználási feltételek

Kik vagyunk

Az UniPédia a Virtuális Unitárius Közösség webprojetkje, amely a webes szolgáltatást a Padlás Projetktől kapja. Ez egy non-profit projekt, amely az erdélyi és magyarországi unitárius kiadványok webes közzétételét támogatja. Központja New Albany-ban van (AEÁ, Indiana állam) és a webszolgáltatást az UUism.net (AEÁ, Illinois állam) szerverén tárolja, amely Connecticutt államban található (AEÁ). Mivel a szerver az Amerikai Egyesült Államok területén található, minden eredeti és elsődleges kiadványra az Amerikai Egyesült Államok területén érvényes szerzői jogi rendeletek érvényesek, és annak védelme és engedélyezése alá tartozik.

Az UniPédia alapítói adminisztrátorai Léta Sándor (Budapest) és Michael Burp (New Albany).